♥ #Közérdekű

Szeretném megkérdezni, hogy akartok-e folytatást és ha igen, akkor írjátok le kommentben vagy twitteren nekem az eddigi véleményeteket és persze még arra is megkérnélek titeket, ha már elolvassátok, valami kis véleményt hagyhatnátok a részek alatt.. tudjátok úgy elég nehéz 'alkotni' ha nincs semmilyen visszajelzés a 'kövit'-en kívül :)
Szükségem lenne egy kis úgymond biztatásra :)
Ha kérdésetek van Twitteren ITT elértek :D
BTW. köszönöm a nézettséget és a 12 feliratkozót:)

♥ #3

Fejemet az ablaknak döntöttem és csak bambultam ki az ablakon egész úton. Nem volt semmi mondani valóm, de Eleanornak annál inkább. Csak úgy folyt belőle a szó, mint akit nem lehet leállítani, de nem szóltam közbe. Ha kérdezett bólogattam, amúgy meg szótlanul ültem végig a hazautat.

- Volna egy meglepetésem, ha hazaértünk.-erre a mondatára felkaptam a fejem.

- Milyen meglepetés?-fordultam felé.

- Majd meglátod.-rám nézett,mosolygott egy nagyot majd vissza az útra.

- Tudod, hogy nem csípem a meglepetéseket...-mondtam közömbösen.

Erre nem felelt és az út hátralévő részét csendben töltöttük. Ahogy a házunk elé értünk felcsillant a szemem.

-Hello Bells.-üdvözölt Louis egy hatalmas öleléssel.

-Szia Louis..-mondtam levegőért kapkodva.

-Hogy vagy mindig?-hajolt meg előttem.

-Nincs most vicces kedvében.-jött be kicsit később El egy nagy fehér szatyorral a kezében és a nappaliba ment vele.

-Na mi van? Kit kell megverni? -nyomott egy barackot a fejemre.

-Ne.-toltam el magamtól.- Ezt ne.-elakartam lépni előle, de elém állt.

-Na ugye megmondtam..-hallatszott bentről.

-A szobámban megtaláltok.-kerültem ki Louis-t és mikor a lábam az első lépcsőfokra tettem ő megragadta a kezem.

-Nem mész te sehova.-vigyorgott.-Amíg az ajándékodat meg nem nézted.-szó szerinte beráncigált a nappaliba.

-Bocsi, hogy nem csomagoltam be, de nem volt időm. Azért remélem majd így is tetszik.-nyomott a kezembe egy kisebb dobozt amin egy óriási piros masni volt.

Megforgattam a kezemben és meg is ráztam is hátha egy bomba, vagy valami ami zörög-e. De semmi.

-Bontsd már ki.-szólt rám kicsit erőteljesen Loui.

-Oké, oké.. csak meg kellett győződnöm róla, hogy nem-e ... -levettem a masnit és a doboz tetejét.

Legnagyobb meglepetésemre egy ruha volt benne. De még milyen ruha.

-Tetszik?-lépett közelebb El.

-Oda vagyok érte.-mosolyogtam rá.

-Akkor próbáld fel. Ha nem jó a méret, akkor még visszamehetünk kicserélni.-regélte.

-Majd később felpróbálom. Biztos jó..meg izé..-kerestem a kifogásokat, de  nem nagyon találtam.

-Tehát nem tetszik..-szontyolodott el.

-De, nagyon tetszik. De majd holnap veszem csak fel, mielőtt megyek!

-És ki lesz a kísérőd? Felkért már valaki?-kérdezte Lou aki a konyhából tért vissza egy csomag chips-el

-Ja.. de passzoltam.-haraptam a számba és leültem mellé hogy vegyek én is a chips-ből.

-Conor volt az, mi?-motyogta El, közbe gondosan összehajtotta a ruhát és visszarakta a dobozba.

-Meg Logan. De ők csak haverok. És megmondtam hogy nekem tökéletes lesz az este a haverokkal, kísérő nélkül is.-kaptam ki Louis kezéből a zacskót.

-Szeretnéd.-bökött oldalba Louis.Csak kérdően néztem rá, de válasz ként csak vállat vont. Nem tudom mire értette, de mindegy is.

A délutánt a szobámban töltöttem, pakolásztam, zenét hallgattam, olvastam és a szokásos; Twitter. Egy tök lapos délután. 

Épp befejeztem a 15. fejezetet amikor megkordult a gyomrom. Felpattantam az olvasófotelemből, lementem a konyhába kaját csinálni magamnak. Kivettem egy tányért a szekrényből, közben dúdolgatni kezdtem magamban egy számot amikor feltűnt a nagy csend. Feltűnően nagy csend. Ekkor észrevettem egy cetlit a hűtőre tapasztva egy hűtőmágnessel.

' Elmentünk a srácokhoz.. 8 fele jövök. Kaja a sütőbe.. Apa este jön. 

Eleanor X  '

Különösképp nem lep meg hogy megint eltűntek. Általában ha itthon vagyok, ők elmennek valahova 'szórakozni'. Mintha olyannyira zavarnám őket bármiben is (-.-) 

Megkajáltam aztán letusoltam, fogat mostam és bebújtam az ágyba. Megnéztem egy filmet aztán eszembe jutott a bál amitől görcsbe rándult a gyomrom. Valami oknál fogva ahányszor a kiakasztott ruhára néztem-ami a szekrényemről nézett vissza rám- ideges.. inkább izgatott lettem. 

A fal felé fordultam és megparancsoltam magamnak, hogy semmi para.. és alvás.

♥ #2

Hello :) Ha elolvastad, klikk az 'elolvastam'-ra pls . Csak hogy tudjam;) És iratkozz fel! :) Remélem tetszik majd a rész. Öhm... csak még annyit szeretnék, hogy örülnék pár építő kritikának. :*

- Bella. -bökdösött óvatosan El.- Ébresztő. Már csak 1 hetet kell kibírnod. -lerántotta rólam a takarót.

- Oké, fent vagyok már.-dünnyögtem.- Csak még 5 percet.-megragadtam a takarót és a fejemre húztam.

Sosem volt az erősségem a korán kelés vagy a korán fekvés. Éjféltájt elalszom, ha annál hamarabb az már csoda,de ezt minden reggel meg is bánom pláne keddenként mivel akkor 0. tesivel kezdem a napot. De már csak 1 hetet kell kibírnom az egész gimiből. Ez az 1 hét lesz életem leghosszabb hete. Kezdjük a bállal. A bál. Holnap. Még se ruhám, se cipőm, se kísérőm... de nem is izgat. 

Mielőtt még a drágalátos nővérem még egyszer berontana a szobámba kimásztam az ágyból, lecammogtam a csigalépcsőn és a konyhát céloztam meg. A konyhapulton egy tányér palacsinta fogadott. Feltételezem, hogy apa sütötte. Eddig úgy véltem szörnyű ez a nap, de úgy látszik mégsem annyira gázos. Farkas éhes vagyok másra nem akarok most gondolni csak a mennyei palira. 

- Látom ízlik.-lépett be El a konyhába.

- Mhm..-bólogattam mivel tele volt a szám.

- Holnapra még nincs is meg a ruhád, ugye?-kérdezte, közben egy adag müzlit szórt egy tálba majd arra tejet.

- Nincs.-közöltem majd ismét átadtam magam a palinak.

- Ha ma nem mész el venni valami ruhát meg cipőt, akkor veszek majd én.-fordult felém, szúrós szemmel nézett rám. 

- Isten ments.-csattantam fel.

- Na kösz. Mintha olyan tré lenne az ízlésem.-összefonta karját és grimaszolt egyet.

- Nem a te ízléseddel van baj. Nem is az enyémmel. Csak amit Te felvennél, én nem.-gondoltam ezzel ki tudom 'engesztelni'.

- Jó, téma lezárva. Ha befejezted, rakd a tányért a mosogatóba és irány a suli.-felkapta a tálat és diadalittasan bevonult vele a nappaliba.

Kaja után feltrappoltam a lépcsőn és bezúgattam a tusolóba. Időm még volt ezért egy hajmosás is belefért. Magamra csavartam a törölközőt és visszamentem a szobámba felöltözni. Előkaptam egy rövid farmernacit és egy fekete pólót és a fekete converse-met. Megszárítottam a hajam és befontam. Vállamra kaptam a táskám, és lerohantam. 10 perc és itt a busz.. oké, addig van időm kaját pakolni.

- Elmentem.-kiáltottam be és becsaptam magam után az ajtót. Rohanni kezdtem át a kerten majd az úton a buszmegállóig ahol már Sam és sokan mások várakoztak. Ahogy odaértem, épp akkor kanyarodott be a busz a sarkon.

- Szerencséd volt..-köszönt Sam.

- Olyasmi..-lihegtem- Te figyelj, ráérsz délután?

- Rád akár mikor.-tette a kezét  a vállamra és bíztatóan mosolygott. Megállt a busz, kinyílt az ajtó. Felszálltunk és a hátul ültünk le.

- Szeva Lis.- lépett oda hozzánk Conor. Régi, jó barátom.

- Hali.-üdvözöltem egy mosollyal.

- Ma ki jössz a pályára?-leüllt a mögöttem lévő székre.

- Ma?!-olyan arcot vágtam mint aki citromba harapott. Már régóta ígérgetem neki a visszavágót, ugyanis lealáztam a pályán és újból kihívott.- Szerda nem jó?

- A picsába is, Lis. Mindenre ráérsz, csak rám nem.-förmedt rám. Felállt és a busz elején foglalt helyet Matt cimborája mellett.

- Ez meg mi volt?-nézett rám rémültem Sam.
- Csak a visszavágót akar de mostanában nem nagyon érek rá, mint anno.-amint befejeztem a mondatom már meg is állt a suli előtt.

-Figyelj Lis. Nem úgy értettem..-a semmiből került elő és a frászt hozta rám Conor.
- Oké. Csak nem szeretném ha azt hinnéd hogy nem érdekelsz. Igen is el fogok menni majd a pályára és megint lealázlak.-csaptam a kemény hasára.
- Tessék?-nevette el magát majd megölelt.
- Ne értsd félre. Igen is fontos vagy, de tudod hogy holnap lesz a bál.. még ruhám sincs.-toltam el magamtól.
- Ja hogy úgy..-vakarta meg a tarkóját. A nagy beszélgetésünket a csengő zavarta meg.
- Majd ebédnél találkozunk.-csaptam be a szekrényemet és könyveimmel a kezemben elindultam a Kémia terembe.

Órák után, siettem az ebédlőbe lefoglalni egy üres asztalt a bandának. A megfelelő asztal szabad volt így rávetetem magam.
-Hali, Lis.-csapódott mellém az asztalhoz Ed.
-Szevasz.-motyogtam teli szájjal.
- Csekkold az új tetkóm-mutogatni kezdte a karját. Lenyeltem a falatot és csak ennyit tudtam rá mondani 'Wow..'
- Hello skacok-csatlakozott Sam. Lerakta a tálcáját az asztalra és egy puszit nyomott a pasija szájára amiből eléggé szenvedélyes csókcsata lett.
- Baby.-ölelte át Sam-et Ed.
- Menjetek szobára. Oké?-égnek emeltem a szemem. Nézni sem bírom amikor ilyenek.
-Tényleg kezd kicsit sok lenni.-jelent meg Conor is. Leült közvetlen mellém és a kezét a combomra tette.
-Na ti csak fogjátok be. Ti végre mikor valljátok be, hogy együtt vagytok?-mondta Ed majd beleharapott az almájába.
-Te miről beszélsz? Nem vagyunk együtt.-kezdtem tiltakozni.
- Lisa. Mindenki látja rajtatok.-Sam is elkezdte..
-Kösz Samantha! Legalább te ne..-emeltem fel a hangom. Felkaptam a táskám és ott is hagytam őket. Egyre gyorsabb léptekkel kezdtem haladni, de éreztem hogy az egész ebédlő engem figyel. Nem szokásom jelenetet rendezni, de most átestek a ló másik oldalára. Kiértem a parkolóba és leültem egy padra. Előkaptam a telefonom és a szokásos-> Twitter.
@Isabella_Calder: #stupidfriends. 
Írtam egy sms-t Elnek, hogy a lehető leggyorsabban jöjjön értem. Majd egyedül maradtam a gondolataimmal.

♥ #1

Hello. Isabella Calder vagyok. De inkább csak Lisa. 
Sosem volt valami könnyű dolgom egészen 2012 nyaráig. Kezdjük a születésemmel. Egy szép, boldog család ment be a kórházba, de egy szomorú és összetört 'család' ment haza. Anya értem halt meg. Ezután apa nevelt engem és a nővérem. Megtanultam mi az ha valakinek nélkülöznie kell. 
Nem akarom tovább regélni a nyomorúságunkat mert felesleges lenne. A ma a fontos és a jövő, a múlt elmúlt..

Egy 'kis' tudnivaló rólam:
~17 éves vagyok jelenleg, de már végzős.
~ Egyesek zseninek tartanak, vagy az osztály eszének. Meglehet mivel én első osztályból a harmadikba kerültem.
~ Nem volt még pasim, de megvagyok nélküle. Fiú haverom viszont rengeteg van.
~ Nem hiszek a 'szerelem első látásra'-ban. 
~ Szeretek embereket megismerni. Más népeket, más kultúrát.
~ Zongorázom 5 éves korom óta.
~ Imádok enni. Jöhet mindenféle kaja.. amit elém raknak általában megeszem (még a zöldségeket is, de azt nem viszem túlzásba)
~ 3 nyelven beszélek; Angol, Spanyol és Magyar.
~ Eleanor a nővérem. Így persze a barátja Louis és a családjával is jóba vagyunk, eléggé szoros a kapcsolat köztem és a Tommo lányok között.
~ A közismert One Direction Brit-Ír fiúbandát is jól ismerem és nagy haverjaim ők is. Imádni való mind, egytől egyig.
~ Twitter mániás vagyok. Szinte mindent kitweetelek. Egy csöppet 'híres' vagyok, ami csúcs. Szeretem a követőimet és sokat foglalkozok velük.
~ Kedvenc film-Hangover 1-2.
~ BF: Samantha Adams.
~ Becenevek: Lisa. Lis .Bella (El szokott így hívni). Bells.
Szerintem eléggé sok dolgot megtudtatok most rólam. Következő alkalommal már a történetemet fogom leírni! 

Pacsi; Lisa X